A fehér fűz Európa déli, nem hideg övi részein, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt fa, főként a nagyobb folyók alsó, lassú folyású szakaszain gyakori. Magyarországon mindenütt megtalálható, bár ragaszkodik a (lehetőleg lassú folyású, vagy álló) víz közelségéhez.
Sudár termetű füzek magassága akár a 30 m-t is elérheti. Magányosan állva zömökebb fává nő, törzse 1-2 m magasságban már elágazik, kerekded koronát fejleszt, ágai lecsüngenek. Levelei szórtan helyezkednek el, lándzsa alakúak, csúcsuk kihegyesedő, szélük finoman csipkézett. Virágai barkát alkotnak, a porzós füzérek kissé vaskosabbak a termősöknél, színük sárga, lombfakadással egy időben, március vége felé nyílnak. Termése apró, kerekded tok. Április 15-től május 12-ig tart a kelta fanaptár szerint Saille, a fűz hónapja. A fűzfa szinte minden kultúrában a Hold, a vizek úrnőjének szent fája, a női princípium jelképe. Gyógyászati alkalmazása is e vizes, jin-jellegnek megfelelő: régóta ismert láz- és fájdalomcsillapító hatása, vagyis jellegzetesen a meleg, gyulladásos tünetek ellenszere.