A MILLENÁRIS TÖRTÉNETE
A Millenáris története a távoli múltba nyúlik vissza. Az eredetileg a múlt században Ganz Ábrahám által a Pesti Hengermalom területén alapított vasöntödéből fejlesztették ki a későbbiekben a magyar ipartörténet nemzetközi hírű gyáregységét a Ganz Villamossági Műveket.
A 19. század végén és a 20. század első felében a Ganz Gyár a világ élvonalához tartozott. Olyan mérnökóriások alkottak itt, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz és Déri Miksa, akik a világon elsőként szabadalmaztatták a transzformátort. A Ganz Gyárban kezdett dolgozni a világhírű különc és zseniális feltaláló, Nicola Tesla is.
A 20. század végén a Ganz Gyár elköltözött, és a bel-budai barnamezős ipari terület csodálatos metamorfózison ment át: a rozsdaövezetből közösségi tér lett; rendezvényközpont és egy 7 hektáros modern városi zöld park, amely ma már a Marczibányi tértől egészen a Margit körútig ível.
A különleges atmoszférájú ipari csarnokok ma rendezvényterek, amelyeket felszín alatti mélygarázsok szolgálnak ki, és hihetetlenül színes élővilág vesz körül – zöld parkok gazdag növényállománnyal, függőkerttel, cseresznyefaligetekkel, tavakkal és napozóteraszokkal, fény- és vízjátékokkal.
2001-es megnyitása óta a Millenáris 30 rendezvényhelyszíne több mint 1500 rendezvényt és több mint 10 millió vendéget fogadott. Ma már a szellemi- és kulturális élet nagyjai; a zene, a gasztronómia és a divat nagyágyúi fordulnak meg nálunk. A Millenáris 2001 óta Bel-Buda kedvenc rendezvényhelyszíne, a szabadidő eltöltésének többfunkciós tere.
1844
Ganz Ábrahám megalapította öntőműhelyét Budán
A kis üzem néhány évtized alatt Európa-szerte jelentős gépipari vállalattá növekedett.
1878
Ganz halála után Mechwart András vezetésével létrejött a villamossági osztály
Mechwart meghatározó szerepet játszott abban is, hogy a mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által határolt területen megalakult a villamossági gyár, amihez mások mellett olyan nemzetközi hírű mérnökök, tudósok kötődtek, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa vagy Jendrassik György.
1897
A gyár egyik első épülete a D jelű szerelőcsarnok
A világszínvonalú elektrotechnikai gyár Lövőház utcai épületében – amely ma az ipari stílust őrző rendezvényhelyszín – a XX. század elején már kétezernél is többen dolgoztak.
1911
A gyár fejlődésével egyidőben folyamatosan szükségessé vált a bővítés
Ekkor épült a B jelű, ma Nagycsarnokként ismert és 1997-ben műemléki védettség alá helyezett nagyszerelde.
2000
A Ganz-telep átépítésének alapelve az volt, hogy a megtartható épületek korszerű térformálással és igényes kialakítással váljanak egy kiállítási- és rendezvényközpont méltó környezetévé
Ennek eredményeként került lerobbantásra a két magasépület. A megtartott B jelű műemlék épület (Nagycsarnok), a D épület (Üvegcsarnok), a közöttük felépült C jelű új bejárati épület (Kerengő), valamint az általuk határolt térségben a vízfelülettel gazdagított park alatt létesült mélygarázs ma az ország egyik legnagyobb rendezvénytér elemeit alkotják. Ugyancsak megmaradt az E jelű szerelőcsarnok, a mai Nemzeti Táncszínház épülete. A Fény utcai főbejáratnál található a G jelű Fogadóépület többféle kiszolgáló- és vendéglátó funkciót látott el, és egyben alkalmas volt a kiállítási- és rendezvényprogramhoz kapcsolódó szakmai és más események befogadására is.
2001-2002
Álmok Álmodói
Az alapítói szándék kifejeződésének legnagyobb hatású eleme az Álmok Álmodói – Világraszóló Magyarok című interaktív tudományos kiállítás volt. A produkció összeállításában több mint háromszáz fő vett részt, az előkészítő és megvalósító munkálatok három évig tartottak. A tárlat bemutatta a magyar géniuszok teljesítményét, felhívta a figyelmet a magyarság és a magyar közösség akkoriban még kevésbé ismert és elismert értékeire.
2002
Europa Nostra-díj
A mérnöki és kreatív munka nyomán kiemelkedő, eszmeiségében azóta is egyedülálló mű született. A Millenáris a magyar főváros és Európa jelentős multifunkcionális, kulturális és életmódbeli értékeit bemutató, közérdekű és üzleti rendezvényekre is alkalmas parkja és kulturális tere lett. A műemléki gyárcsarnokok újra formálása és a Millenáris építészeti kialakítása 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott.
2017-2020
A Széllkapu Park fejlesztése
2020. augusztus 20-án került átadásra Közép-Európa egyik legnagyobb pihenőparkja, háromdimenziós függőkertjével, cseresznyefaligettel, erdő-mező-tó hármasával, látványos design-napelemekkel és 355 új fával. A 26 ezer négyzetméter területű Széllkapu jelentősen növeli a főváros zöldfelületeit.
A Millenáris Széllkapu Park a BIG SEE Architecture Awards 2020 Landscape kategória nyertese lett.
2019
Február 15-én nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház új épülete
A mintegy hétezer négyzetméteres színházat a Millenáris E épületében, a volt Ganz művek egykori ipari csarnokában alakították ki. Budapest egyedülálló új kulturális színtere, a legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat vonultat fel. Az épület a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján készült el. Két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését. Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi térré vált, lehetőséget adva arra, hogy a Millenáris még inkább bekerüljön a fővárosi vérkeringésbe.
A 2021. évi XXIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton elnyerte a kulturális kategória I. díját.
2022
Millenáris Széllkapu Park - FIABCI aranyérem
A Millenáris Széllkapu Park (generál tervező: TSPC Mérnökiroda) a 2021. évi XXIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton elnyerte a tájépítészeti kategória I. díját és a Magyar Urbanisztikai Társaság különdíját is.
Az 1951-ben alakult, több mint 60 országban tevékenykedő Nemzetközi Ingatlanszövetség, a párizsi székhelyű FIABCI, a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztására és elismerésére minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (FIABCI World Prix d’Excellence). 2022-ben a Széllkapu Park 1. helyezett lett a Közcélú Infrastruktúra Fejlesztés kategóriában.
2022
Álmok Álmodói 20
Bennük a jelen. Benned a jövő.
Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítással ünnepelte a Millenáris a tudományos mérföldkövekhez kapcsolódó magyar hozzájárulásokat. A 2022. február 15-től 2023. január 10-ig nyitvatartó, látványos és interaktív tárlat közel 600 magyar géniusz találmányát mutatta be.
2022
A Fogadó - G épület felújítása
A Millenáris szívében, a Fény utcánál elhelyezkedő Fogadó – G épület teljes körű felújítás után, 2022 májusától ismét a családi és gyerekprogramok, kulturális és üzleti rendezvények, televíziós produkciók, koncertek közkedvelt helyszínéül szolgál. A modern külsővel rendelkező műemléki épület korábbi alapterülete rendezvénycsarnokkal és konferenciateremmel bővült.
2023
Business Excellence díj
2023-ban első alkalommal a szakmai szervezetek delegáltjai és az ágazat prominens képviselőiből álló szakmai zsűri terjesztette fel a Business Traveller Hungary szerkesztősége által alapított Business Excellence díj jelöltjeit, majd ítélte oda a díjakat az üzleti turizmus legjobbjainak. A Millenáris a szakmai jelölés mellett shortlistre került és részt vett a legjobb budapesti rendezvényhelyszín közönségszavazáson is. A közönség szavazatai alapján a legjobb budapesti rendezvényhelyszín 2023-ban a Millenáris lett.
2024
Ganz emléktábla
A mai Millenáris területén indult el és fejlődött ki az Osztrák-Magyar Monarchia első és a kontinens legrégebbi villamossági gyára, a Ganz Villamossági Művek. Ez az ikonikus hely és az itt dolgozó több ezer kiváló szakember rangos helyet vívott ki a magyarországi villamosgép-gyártásnak a világ elektromos- és erősáramú ipar piacán. Mindennek állít emléket a Ganz Nyugdíjas Klub kezdeményezésére, a Miniszterelnökség anyagi támogatásával a Millenáris főbejárata előtti pengefalon elhelyezett, 2024. április 30-án leleplezett ónbronz öntött tábla.
Ganz Nyugdíjas Klub – Emlékezet/Remembrance
A Ganz Gyár a magyar elektrotechnika aranykorában
Beszámoló az avatásról az Elektrotechnika c. folyóiratban
