Szerte Európában elterjedt, 20–25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú fa. Szív alakú, lekerekedő vállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű levelei ritkán nőnek 7 cm-nél hosszabbra. A levelek fonákján az érzugokban rozsdabarna, vöröses szőrpamacsok nőnek. Sárgásfehér, kellemes illatú virágjai a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó, 4–12 cm hosszú bogernyőben nyílnak. Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződnek. Az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket. Az ókori latin nyelvben a Tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely a kislevelű hárs – s egyébként a nemzetség többi tagjának is – jellemző levélalakjára utal. A hárs virágából készített tea megfázásra, influenzára az egyik leggyakrabban használt gyógynövény. Lázat és köhögést csillapít, fejfájást szüntet, ízületi fájdalmak esetén is hasznos.