A Millenáris története

A Millenáris története a távoli múltba nyúlik vissza. Az eredetileg a múlt században Ganz Ábrahám által a Pesti Hengermalom területén alapított vasöntödéből fejlesztették ki a későbbiekben a magyar ipartörténet nemzetközi hírű gyáregységét a Ganz Villamossági Műveket.

Az államalapítás 1000. évfordulójára Bel-Buda egykori meghatározó ipari létesítményéből, a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepéből a magyar műszaki és tudományos élet történelmi és jelenkori innovációit bemutató, közösségi színtérként és szellemi központként funkcionáló kulturális és oktatási központja lett. A mérnöki és kreatív munka nyomán kiemelkedő, eszmeiségében azóta is egyedülálló mű született. A Millenáris Park a magyar főváros és Európa jelentős multifunkcionális, kulturális és életmódbeli értékeit bemutató, közérdekű és üzleti rendezvényekre is alkalmas közel hat hektáros parkja és kulturális tere. A műemléki gyárcsarnokok újraformálásáért a Millenáris Park építészeti kialakítása 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott. 2001-es megnyitása óta, 2020 nyaráig a Millenáris Park közel 10 millió vendéget fogadott, és 1500 rendezvény helyszíne volt.

1844
Ganz Ábrahám megalapította öntőműhelyét Budán
A kis üzem néhány évtized alatt Európa-szerte jelentős gépipari vállalattá növekedett.
1878
Ganz halála után Mechwart András vezetésével létrejött a villamossági osztály.
Mechwart meghatározó szerepet játszott abban is, hogy a mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által határolt területen megalakult a villamossági gyár, amihez mások mellett olyan nemzetközi hírű mérnökök, tudósok kötődtek, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa vagy Jendrassik György.
1897
A gyár egyik első épülete a D jelű szerelőcsarnok
A ma fiatalok közösségi tereként működő, világszínvonalú elektrotechnikai gyár Lövőház utcai épületében a XX. század elején már kétezernél is többen dolgoztak.
1911
A gyár fejlődésével egyidőben folyamatosan szükségessé vált a bővítés.
Ekkor épült a B jelű, ma Nagycsarnokként ismert és 1997-ben műemléki védettség alá helyezett nagyszerelde.
2000
A Ganz-telep átépítésének alapelve az volt, hogy a megtartható épületek korszerű térformálással és igényes kialakítással váljanak egy kiállítási- és rendezvényközpont méltó környezetévé.
Ennek eredményeként került lerobbantásra a két magasépület. A megtartott B jelű műemlék épület (Nagycsarnok), a D épület, a közöttük felépült C jelű új bejárati épület, valamint az általuk határolt térségben a vízfelülettel gazdagított park alatt létesült mélygarázs ma az ország egyik legnagyobb rendezvénytér elemeit alkotják. Ugyancsak megmaradt az E jelű szerelőcsarnok, a mai Nemzeti Táncszínház épülete. A Fény utcai főbejáratnál található a G jelű Fogadóépület többféle kiszolgáló- és vendéglátó funkciót lát el, és egyben alkalmas a kiállítási- és rendezvényprogramhoz kapcsolódó szakmai és más események befogadására is
2001-2002
Álmok Álmodói
Az alapítói szándék kifejeződésének legnagyobb hatású eleme az Álmok Álmodói – Világraszóló Magyarok című interaktív tudományos kiállítás volt. A produkció összeállításában több mint háromszáz fő vett részt, az előkészítő és megvalósító munkálatok három évig tartottak. A tárlat bemutatta a magyar géniuszok teljesítményét, felhívta a figyelmet a magyarság és a magyar közösség akkoriban még kevésbé ismert és elismert értékeire.
2019
Február 15-én nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház új épülete
A mintegy hétezer négyzetméteres színházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz művek egykori ipari csarnokában alakították ki. Budapest egyedülálló új kulturális színtere, a legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat vonultat fel. Az épület, a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján készült el. Két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését. Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi térré vált, lehetőséget adva arra, hogy a Millenáris még inkább bekerüljön a fővárosi vérkeringésbe.
2020
Széllkapu Park fejlesztése
2020. augusztus 20-án került átadásra Közép-Európa egyik legnagyobb pihenőparkja, háromdimenziós függőkertjével, cseresznyefa-ligettel, erdő-mező-tó hármasával, látványos design-napelemekkel és 355 új fával. A 26 ezer négyzetméter területű Széllkapu jelentősen növeli a főváros zöldfelületeit.
2022
Álmok Álmodói 20
Bennük a jelen. Benned a jövő.
Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítással ünnepli a Millenáris a tudományos mérföldkövekhez kapcsolódó magyar hozzájárulásokat. A 2022. február 15-től 2023. január 10-ig nyitvatartó, látványos és interaktív tárlat közel 600 magyar géniusz találmányát mutatta be.
2022
A Millenáris szívében, a Fény utcánál elhelyezkedő Fogadó - G épület teljes körű felújítás után, 2022 májusától ismét a családi és gyerekprogramok, kulturális és üzleti rendezvények, televíziós produkciók, koncertek közkedvelt helyszínéül szolgál. A modern külsővel rendelkező műemléki épület korábbi alapterülete rendezvénycsarnokkal és konferenciateremmel bővült.