A Budapest Táncszínház repertoárjában már korábban megjelentek a klasszikus világirodalmi művek táncszínházi adaptációi. A Száz év magány és a Kislányom, Anne Frank című darabok sikereit követően, most Csehov: Három nővér című drámájának non-verbális átdolgozását viszi színpadra az együttes.
A három nővér, a magány, a megalkuvás, a reménytelenség, a kilátástalanság, a várakozás, a nihilből való kitörés, a jobb lét utáni sóvárgás témája, melyben a mozgalmas és értelmes élet iránti enervált, meddő vágyakozás jelenik meg.
A három nővér szereplői jellegzetescsehovi hősök: az életet elhibázó, az eszményeket, a célokat az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató emberek, akiket közös szellemiség tart össze.
Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. A jelen pillanat rosszul megélése és a nosztalgikus vágyakozás egy idealizált gyermekkor iránt vezet ahhoz, hogy boldogságuk megtalálásáért az elérhetetlen jövőt fürkészik.
Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából?
Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza visszatérő fásult gondolatokká korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva kiábrándult közönybe süllyesztenek.
A „jobb élet” iránti kiolthatatlan vágyakozás motívuma, olyan
Előadók: Vattai Dzsenifer, Juhász-Hörcher Noémi, Jenny Vincenti, Mező Máté, Salvatore Piramide, Jenei Lilla, Julien Klopfenstein, Salvatore Paonessa, Zachár Lóránd
Koreográfus: Sághy Alexandra
Zeneszerző: Kovács Benjamin
Díszlet és jelmez: Klimo Péter
Fényterv: Földi Béla, Vincent Millet
